Élelmiszeripari túlkapás lenne a hónapokig eltartható dobozos tej, a vegyileg előállított light margarin, a húscafatokból, szójából és tartósítószerekből készült gyorsfagyasztott, panírozott húskészítmény, a zacskós levesporok és még sorolhatnám?
Egészségünkre káros élelmiszerekkel vannak tele a boltok polcai, melyek nagy része szervetlen eredetű, azaz kémiai úton készül. Ennek a ténynek a humorral fűszerezett ismertetőjét olvashatod az alábbi beszélgetésben.
Vicc? Sajnos nem.
– Mit kérsz enni, kisfiam?
– Én vizet akarok, anya. Legfeljebb a vízhez egy kis marhahúst, sertéshúst, gyártási szalonnát, Na-nitrites keveréket, magyarul E450-es adalékot, nem húseredetű fehérjét és emulgeátort – de karragén, guargumi és xantángyanta ki ne maradjon belőle!
– Egyszóval te Tesco párizsit kérsz.
– Úgy van, anyukám. És kérlek, kenj meg hozzá egy lisztből, kis ízjavítóból, sikérből, antioxidánsból, tejporból, cellulázenzimből, a savanyúságot szabályozó kálium-acetátból és citromsavból, emulgeálószerből és kalcium-szulfátból álló kenyeret.
– Győri rozsosat?
– Igen, egy kis vízzel, hidrogénezett/átészterezett növényi olajat, amelyben persze van só, emulgeálószer, kálium-szorbát.
– Már kenem is a Delmát, fiam.
– Nekem viszont, anya, ma jobban esne egy kis sertéshúsban és vízben elkevert húspép, bőrke, karragén, polifoszfát, szójafehérje, nátrium-laktát, étkezési keményítõ, pirofoszfát, antioxidáns és Na-nitrit.
– Akkor te a Zalahús műbeles virslijét kapod fiam. Hozzá természetesen tartrazinnal, kinlinnel, amaranttal, indigókarminnal színezett természetes aromával, nátrium-benzoáttal, sóval, mustármaggal, cukorral és ecettel dúsított vizet.
– Magától értetõdik, Globus mustár nélkül a virsli mit sem ér, anyukám.
– Isztok-e hozzá, gyerekek, vízben feloldott izocukrot, Na-ciklamátot, aszpartámot, aceszulfátot, szacharint, aszkorbinsavat, nátrium-benzoátot és fenilalanint?
– Vitamor szörpöt? Igeeeen!
– Ebédre viszont kaptok egy kis búzalisztet, kukoricakeményítőt, hidrogénezett növényi zsírt, ízfokozót, lehetőleg E631-est és E627-est, nátriumglutamátot, módosított keményítőt, állati eredetű zsírt, élesztõport, szárított tyúkhúst és E 150-es színezéket.
– Maggi szárnyaskrémleves lesz brokkolival! Hurrá! Utána?
– Utána pedig búzalisztet paradicsomsűrítménnyel, sajttal, ananásszal, vízzel, növényi olajjal, nátrium-nitrittel tartósított főtt sonkával, búzakeményítővel, cukorral, sóval, élesztővel és jóféle acetilezett-dikeményítõvel, adipáttal.
– Hawaii!
– Bizony, bizony, gyerekek, Hawaii pizza lesz, dr. Oetker módra.
– Az a kedvencünk.
– Este a tévéhez pedig mit kaptok, na mit?
– Csak nem burgonyát, növényi olajat, sót, hagymaport, autolizált élesztõport, tejszínport, dextrózt, sajtport, nátrium-glutamátot, dinátrium-5-ribonukleotidokat és tapadásgátlót, vagyis szilícium-dioxidot?
– De bizony, gyerekek, úgy van, chipset. Lay’s újhagymás chipset.
– S mi lesz a vacsora?
– Vacsorára pedig a két nagy gyerek eszik aszpartámmal, fenilalaninnal, K-aceszulfámmal, zselatinnal, hidroxi-propillal javított joghurtot, amelyben kalcium-foszfáttal, vízzel és cukorral fölhizlalt, egyszer már kipréselt gyümölcshús vázdarabkák vannak.
– Én is kérek őszibarackos light joghurtot! Én is! Én is!
– Ne kiabálj, Lajoska. Te mást kapsz ma este. Na nézd, már itt is van egy kis kóstoló: húspép, víz, zsemlemorzsa, zsiradék, liszt, panírlé, szójagranulátum, szójakoncentrátum, keményítő, fűszerek és karamellammóniás színezék, egyszóval Kot-kot baromfifasírt. Ezt szegény apád is, hogy imádta, nyugodjék békében…
Borzasztó miket vetetnek meg az emberekkel “élelmiszer”-ként álcázva.
Sajnos ez így van,de a most bevezetett “egészséges” étkezés még hal a tortán.
Én a margarin gyárban dolgozom, Magyarország egyetlen gyára /nem delmát és rámát gyárt/ . Szeretnék annyit hozzászolni a hidrogénezett/ átészterezett növényi zsír ill. olaj leíráshoz, hogy már a legújabb szábvány szerint NEM lehet Magyarországon ilyen hozzávalókkal margarint gyártani!!! A margarinban pálmazsír és a boltokban is kapható napraforgó olaj van, és még a receptúrában megadott hozzávalók.
Már aki megveszi mindezt. Pedig nem kötelező, ráadásul a “kaja” csomagolásán fel is tüntetik az összetevőket (mert ugye ezeket alapanyagnak nevezni enyhe túlzás). Igaz, időt vesz igénybe a címkék böngészése, de megéri! Eldöntheted, hogy akarsz-e a gyógyszergyártók életfogytig tartó ügyfele lenni, mert garantált, hogy ha ezt a szemeted eszed, akkor előbb-utóbb az leszel!
Köszönöm az infót, jó ezt olvasni. Érdemes kipróbálni a margarinok esetében az alábbi próbát: egy serpenyőt hevíts fel, majd tegyél bele egy evőkanálnyi margarint. Ha a margarin egy sercenéssel elpárolod, akkor annak a margarinnak nagy része víz.
“Egészségünkre káros élelmiszerekkel vannak tele a boltok polcai, melyek nagy része szervetlen eredetű, azaz kémiai úton készül.”
Szerintetek a víz kémiai úton készül? Látszik, hogy itt nem valami sokan vannak azok, akik tanultak kémiát…
A blogbejegyzésből idézve valószínűleg elkerülte a figyelmedet a “nagy része” kifejezés, és itt a kémiailag előállított, mesterséges alapanyagokra gondoltam. Tanultam kémiát, tudom mi a szerves, szervetlen kifejezés közötti különbség.