A modern élelmiszeripar legújabb trükkje a génmódosítás, mely katasztrofális következményekkel járhat az egészségünkre nézve! Az ember 10 ezer éve fogyaszt gabonákat, hisz olcsó élelmi forrás, amit ráadásul könnyen lehet tárolni.
Manapság egyre több embernél diagnosztizálnak gluténérzékenységet, köszönhetően a mértéktelenül fogyasztott gluténtartalmú élelmiszereknek.
Ezzel ellentétben vannak természeti népek, melyek fogyasztanak valamennyi gabonát, mégsem lesznek tőle betegek. Akkor most kinek van igaza? Fogyasszuk vagy mégse?
Ennek próbálok most utána járni.
A gabonatermesztés legnagyobb részét a búza termesztése teszi ki ma Magyarországon.
Tudtad, hogy ma tízszer annyi búza terem hektáronként mint száz évvel ezelőtt?
Hogyan lehetséges ez? Csoda történhetett? Dehogy!
Ez az őrületes terméshozam növekedés a genetikai módosításoknak köszönhető!
Mindig ott kezdődnek a bajok, ha közbelép a nyereségvágy…
Ez történt a búza esetében is. 1960 körül néhány ember úgy gondolta, túl keveset hoz a konyhára a búzatermesztés, jó lenne egy kicsit növelni úgy, hogy ne kelljen több pénzt a termesztésre fordítani. A cél érdekében durva genetikai módosításokkal az ősbúzából új modern, úgynevezett törpebúzát nemesítettek, aminek jóval magasabb lett a terméshozama, így olcsóbban lehet termeszteni és sokkal nagyobb profitot hoz.
Ám mára már a törpebúza köszönőviszonyban sincs azzal az ősbúzával, amit akár 80-100 évvel ezelőtt fogyasztottak őseink. Az ősbúza nem okozott akkora gondot, mint a mai, már csak a feldolgozása miatt sem! Az ősbúzából a kenyérkészítés egészen máshogy zajlott anno: a búzaszemeket áztatták, csíráztatták, fermentálták, kovásszal kelesztették. Épp ezért a kenyér készítésének eljárása csökkentette az ősbúzában található lektinek, fitinsavak, és enzimgálók jelenlétét, így nem okoztak túl sok emésztési problémát. Nem készítettek belőle péksütiket, kekszeket, ropogtatnivalókat, szinte csak kenyér formában fogyasztották!
A mai kenyérgyártás egész másképp zajlik. A búzaszemekben elkülönítik a szénhidrátban gazdag részt a rostoktól, finomítják, fehérítik, így a belőle készült liszt gyorsan felszívódik, és villámgyorsan megemeli a vércukorszintet.
Ha ez még nem lenne elég, a törpebúza tápanyagtartalma nevetségesen alacsony, viszont egy gliadin nevű fehérjét nagyobb mennyiségben tartalmaz, ami nem csak a gluténérzékenyeknek probléma, mert a gliadin hatása azokat is érinti, akik egyébként nem gluténérzékenyek. A gliadin olyan, mint a kábítószer, függőséget okoz és a legtöbb embernél serkenti az étvágyat, ami nem csak elhízáshoz, hanem anyagcsere-betegségekhez is vezethet. A modern búza fogyasztása fokozhatja a hajlamot a gyulladásra, a rákra, a szív és érrendszeri betegségekre is.
Szuper, akkor hát térjünk vissza az ősbúzára? Semmiképp!
Az ősbúza manapság egyre divatos, sok pékség készít ősbúzából készült kenyeret az egészségtudatos vásárlóknak. Bár azt terjesztik róla, hogy gluténmentes, ez az állítás NEM IGAZ!
Nem gluténmentes a tönköly, a durum, az alakor, a kamut és más ősbúza sem! Csak annyi az előnyük, hogy a bennük levő gliadin kisebb mértékben mérgező a lisztérzékenyekre!
Lisztérzékenyek mindenképpen olvassák el ezt a tanulmányt >>
Sajnos a törpebúza elterjedésével az emberi történelem során soha nem látott mértékben nőtt meg a gluténfogyasztás, köszönhetően a pékárúk, rágcsálnivalók, kenyérfélék mértéktelen fogyasztásának.
De ez még nem minden! Az élelmiszeripar előszeretettel rejti el olyan feldolgozott élelmiszerekbe, mint a felvágottak, konzervek, instant italok stb. Soha ennyi glutént nem fogyasztott az emberiség, mint manapság!
A gluténfogyasztás sajnos nem csak emésztési problémákat okoz, hanem szív és érrendszeri problémákat is, ami Magyarország halálozási listáján előkelő első helyezést ér el!
Még ha az ősbúza kevesebb glutént is tartalmaz, számomra egyértelmű, hogy mindazoknak, akik egészségesen szeretnének táplálkozni, így a paleolit táplálkozók számára is kerülendő az ősbúza fogyasztása!
